Bevezető :)

„Lady Catherine rendkívül fel volt háborodva, amikor értesült unokaöccse házasságáról. S mivel most

szabad folyást engedett szókimondó természetének, levelében, melyben tudomásul vette az eljegyzés

hírét, olyan durva hangon írt, különösen Elizáról, hogy egy darabig minden érintkezés megszakadt közte

és Darcyék között. Végül azonban Elizabeth rábeszélésére Darcy hajlandó volt megbocsátani

nagynénjének, és keresni vele a kibékülést. Lady Catherine kissé még ellenkezett, de aztán mégis

legyőzte haragját - vagy azért, mert szerette unokaöccsét, vagy mert kíváncsi volt, hogyan viselkedik a

felesége. Vagy leereszkedően meg is látogatta őket Pemberleyben, noha az ősi ház erdőit nemcsak az új

úrnő jelenléte szentségtelenítette meg, hanem a londoni nagybácsi és nagynéni látogatásai is.

Gardinerékhez mindig bizalmas barátság fűzte a fiatal párt. Darcy éppúgy szívből szerette őket, mint

Elizabeth; mindketten meleg hálát éreztek irántuk, akik Derbyshire-be hozták Elizát, s ezzel lehetővé

tették egybekelésüket.”

A kávézóban helyet foglalt fiatal lány elégedetten csukta be Jane Austen mára már rongyosra olvasott regényét miközben belekortyolt ismét gőzölgő tejcsokijába. Gyermeki báj ült ki arcára az édes csoda ízlelésekor, és szemét lehunyva még hitelesebbé tette az érzést.

Tél volt. Chicago utcáit, tereit vastag hó takaró temette be, melyet a közeledő karácsony miatt a pompa és a díszek csak még hangulatosabbá tettek

A kis kávézót lágy dallamok ölelték körül és mindenki a szabadban lejátszódó havazást kísérte figyelemmel.

Ahogy a lány is pillantását kifele terelte megláthatott valakit ugyanis szemei csillogni kezdtek és arcára hatalmas mosoly ült ki.

Az ajtón egy a lánynál idősebb srác lépett be. Sapkáján még ott pihentek a hópelyhek és arca is piros volt a kint meg élt hideg következtében. Mégis csintalan mosolyra húzódtak ajkai amikor körbe nézett a helyiségben és megpillantotta a lányt.

Nem ismerték egymást, nem tudták a másik nevét mégis minden nap ugyanabban az időben a kávézóba látogattak, hogy ha csak pár percre is, de élvezzék a másik látványát. Így ment ez idestova már nyolc hónapja.

És, hogy mért nem szólították meg a másikat? Mért csak egy mosoly volt mind amit a másiknak adtak? Most mind kiderül!